Ma reggeli után még tettünk egy rövid sétát Betlérben, az ősi bányásztelepülésen, melynek határában egykor aranyat, rezet és vasat bányásztak. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a 923 lakos 2,17%-a magyar. Megcsodáltuk a XIV. században gótikus stílusban épült római katolikus és az 1794-ben klasszicista stílusban épült evangélikus templomot, majd búcsút vettünk szállásadóinktól és Kassa felé vettük az irányt.
Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A Hernád partján fekvő város közel 3%-a magyar.
Első utunk Európa legészakibb magyar színházába, a Thália Színházhoz vezetett, ahol Janitor Eszter mesélt nekünk munkájáról és a helyi magyarság szerepéről a helyi kulturális életben. Megtudtuk tőle, hogy az 1969-ben alakult társulat 1970-ben kapott kőszínházat, melyet egy iskola tornaterméből alakítottak ki. A két színpadon kizárólag magyar nyelven játszanak, de az előadásokat feliratozzák szlovák nyelvre, illetve szükség esetén szinkrontolmácsot is biztosítanak. Egy évadban 4 bemutatót tartanak, ebből hármat a saját társulattal (idén ezek az Indul a bakterház, a Tartuffe és az Akár Akárki), egyet pedig egy vendégtársulat mutat be (idén a komáromi Jókai Színház). Sok vígjátékot és komédiát mutatnak be, illetve többször van zenés előadás. Tájoló színházként működnek, azaz sokat mennek vidékre és külföldre. Búcsúképpen, ha csak pár percre is, de mi is felmehettünk a világot jelentő deszkákra.
Ezt követően a belváros felé vettük az irányt, ahol valóban II. Rákóczi Ferenc nyomába eredtünk, és először a Rodostói házban, majd a Kassai Dómban tisztelegtünk az egykori fejedelem előtt.
A Rodostói ház annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. Kassán a Hóhérbástya északi szárnyán épült lakóházat és istállót találták alkalmasnak az emlékhely kialakítására. A ház alaprajza eltérő a rodostóitól, ezért az csak utánzata az eredetinek. Az emlékhely kialakításának gondolata 1904-ben merült fel, amikor a magyar országgyűlés I. Ferenc József magyar király támogatásával rehabilitálta a fejedelmet és bujdosó társait, és döntöttek a szabadságharcosok hamvainak hazaszállításáról. Elhatározták a rodostói úgynevezett ebédlőház berendezésének hazaszállítását is, hogy azt a rodostói ház tervezett másolatának felépítése során felhasználhassák. Az ebédlőház felszerelését 1905-ben szállították Kassára 29 nagyméretű ládában, és azt a Fő utca 51. számú ház pincéjében helyezték el, ahol aztán megfeledkeztek róluk. A ház pincéjében 1936-ban fedezték fel újra a ládákba csomagolt ebédlőházi berendezést. Az 1938-as első bécsi döntés után Kassa újra Magyarországhoz került. Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján a "Kládek és fivérei" cég 1940-43-ban a Hóhérbástya toldaléképületét átalakította az emlékhely céljára. Az épületet azonban nem fejezték be. Ezután a ház hosszú éveken keresztül múzeumi raktárként szolgált. Az eredeti gondolat megvalósítására végül 1990-1991-ben került sor, amikor is ezeket a helyiségeket kiürítették és az ebédlőház egyes elemeit (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálták.
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm altemplomában helyezték el.
Sajnos utunk, és útinaplónk végére értünk. Pénteken a késő délutáni órákban hazatértünk Magyarországra, ahol családunk ölelő karja várt minket.
Tartalmas, csodálatos és felejthetetlen öt napot töltöttünk a Felvidéken. Gyarapodott történelmi tudástárunk, érzelemvilágunk és fejlődött közösségünk.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapítványnak és Magyarország Kormányának a támogatást, valamint a Kárpáteurópa Utazási Irodának a szervezést. Bízunk benne, hogy iskolánk jövőbeli hetedik osztályai évről évre részesülhetnek majd ebben az élményben.
